Első színpadra lépésem (1980) óta mintegy 15 önálló vagy kétszemélyes darabban mutatkozhattam be a közönségnek, ezek zöme az elmúlt másfél évtizedhez kötődik. Meghatározó ezekben a személyesség, a „lehelet közeli” előadásmód, a közvetlen kontaktus.

Az előadások megvalósításában szempontom, hogy bárhol, bárki részére előadható legyen, ne függjön a tér adottságaitól, technikától. Ily módon sokat játszottam őket (és szeretném a jövőben is) diákok előtt, klubokban, irodalmi kávéházakban; tantermekben és professzionális színpadon egyaránt.

Az 50 perces előadás a versek segítségével kíséri végig főszereplőjét, az Embert, az Eszmélés – Megtöretés – Pusztulás keresztútján. A darab nem szokványos emlékműsor, hanem versszínházi előadás, mely kimozdítja a szöveget (és a néző képzeletét) hagyományos statikus helyzetéből. (tovább)

A két előadó (Orbán György – vers, Kovács Gábor – gitár, ének) egy órás előadói estjén expresszív képek villannak fel a háború poklából, a haláltáborokból, a 20. század magára hagyott emberének nagyvárosok szürkeségében bolyongó alakjáról. (tovább)

A Baka István kisregényből és verseiből készült monodráma különlegessége, hogy a történet valamennyi szereplőjét egyazon színész jeleníti meg a színpadon. A darabban a főhős lázálmában – vagy a transzcendens valóságban? – találkozik és vív drámai ütközetet a kisvárosi, félbetört pályát szenvedő karnagy, Séner János, és a világra szóló karriert befutott, immár tíz esztendeje halott Liszt Ferenc. (tovább)

„Amikor negyvenkét éves korában elvitte a betegség, tudta már az egész hazai irodalmi élet, hogy a halhatatlanságba lépett.” – írja a magyar irodalom legnagyobb elégiaköltőjéről Hegedűs Géza. A Tóth Árpád verseiből, levelezéséből összeállított darab finoman rajzolt, érzékeny pasztellekkel színezett képet ad e kevés húrú, ám példátlan formakincsű, egyedien érzékeny lírikusról. (tovább)

A vers, a dal megszólaltatásának helye nemcsak a pódium lehet – ezt példázza ez a jó hangulatú, egyszersmind magas színvonalat célul tűző összeállítás. A szüreti rendezvényeken, borkóstolókon, pinceszereken is otthont lelő mondott és énekelt versek igényes irodalmat tárnak a borozgatók elé – akik utóbb maguk is dalra fakadnak e jó kedvű műsor során. (tovább)

Az irodalom, a líra talán legősibb, legszebb, mindazonáltal legfájdalmasabb témája a szerelem. Ebben a vallomásos összeállításban (melyben a klasszikus hang együtt jelenik meg a modernnel) e gyönyörű-égető érzés igen sok arca jelenik meg versekben, prózai alkotásokban, mások mellett E. A. Poe, Radnóti, Weöres, Zelk, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Arthur Rimbaud műveiben. (tovább)

A babitsi életpálya egyik sajátos, kevéssé ismert epizódja a költő kapcsolata Boncza Bertával – Ady halála után. A levelezésükből készült darab (melynek elkészültéhez Lovas Csilla irodalomtörténész nyújtott segítséget) jól tükrözi a két távoli, ám valahol mégis egymásra utalt személyiség találkozásának, és szükségszerű elválásának történetét. (tovább)